Gáz van!

Gáz van!

Azaz gázzal is megy az autó. És nem is akárhogy: kevesebbet szennyez és olcsóbb is. Nézzük hát meg, mirõl is van szó.

Alapjába véve, két típusú gázberendezés terjedt el a világon: a propán-bután keverékkel uzemelõ GPL-LPG (Liquefied Petroleum Gas), amelybõl nálunk is sok van, jól kiépült töltõállomás hálózattal, a másik pedig a sürített földgázzal mûködõ CNG (Compressed Natural Gas), amiböl kevés van és nincs is toltõállomás Romániában.

Az elsõ (LPG), ahogy a neve is mutatja, fõként cseppfolyosított propán és bután keveréket használ, ami alapjában véve azonos az “aragáz” palackban, cigigyújtóban lévõ, vagy a lakások fûtésére használt gázzal, ami ugyebár nem gáz, hisz folyékony halmazállapotú. Legalábbis addig, ameddig nyomás alatt van a palackban, mert ahogy onnan kijön, rögtön elpárolog, szobahõmérsékleten.

Az alkalmazásnak vagy évszaknak  megfelelõen más- és más a propán-bután arány, házi alkalmazásban és nyári autógázban több a bután, téli autógázban több a propán. Egyébként, tapasztalatom alapján, nagyon jól mûködött a kocsim palackos gázzal annak idején, amikor Romániában nem voltak töltõállomások…

Amit ezekrõl a rendszerekrõl tudni kell: mivel a gáz fajsúlya kisebb, mint a benziné (kb. 0,55 kg/l, illetve 0,72 kg/l), így a jármû literben kifejezett fogyasztása 10-15%-kal nagyobb gázüzemben, a teljesítmény is valamelyest kisebb.

A jelenlegi árfekvést tekintve, hozzávetõlegesen 35-40%-kal lehet olcsóbban autózni gázzal, mint benzinnel.

Természetesen, ide kell számítani a berendezés árát, ami jármûvenként számottevõ eltérést mutathat: az olcsóbb karburátoros berendezések kb. 1000 RON-ba kerülnek, a lambdaszondás, nem szekvenciális befecskendésûek kb. 2000 RON-ba, a szekvenciális, gázbefecskendezéses rendszerek 3000 RON körül mozognak.

Ez azt jelenti, egy karburátoros autó hamarabb megtéríti a berendezés árát, egy befecskendezõs késõbb. Annak, aki ilyesmin töri a fejét, tudnia kell, hogy hány kilométert utazik, nem mindig éri meg a befektetés.

Ezen kívül, a csomagtartóban helyet kell keríteni a gáztartálynak, ami a hiresztelésekkel ellentétben, igenis biztonságos, nagyon vastag anyagból készül, több biztonsági szeleppel van ellátva. Azt is tudni kell, a gázüzem esetenként jobban kiégeti a szelep-szelepszék együttest, a legjobb ha a motort gyárilag gázüzemûre tervezik, megerõsített szelepszékkel.

Hogy miért olcsóbb a gáz? Egyrészt azért, mert nem tartalmazza azokat az adókat, mint a benzin vagy a gázolaj, másrészt pedig régebb szemétnek, hasznavehetetlen melléktermékként kezelték. Ez az üzemanyag vagy a katalitikus krakkolás melléktermékeként jelenik meg, vagy egyszerüen az Északi tenger kõolaj termelés kisérõje.

A második típusú rendszer (CNG) a földgázt (fõként metán) helyezi elõtérbe. Ez végig légnemû, egy elfogadható hatósugár eléréséhez viszont sokat kellene belõle szállítani, ezért rendkívül õsszesürítik, úgy 200 bar-ra. Speciális berendezések teszik ezt, Romániában nem terjedt még el, de itt is volt ilyesmi: aki 1989 elõtt is nyitott szemekkel járt, az emlékszik a régi “rakétás” buszokra, amelyek tetején több hatalmas tartály biztosította a pár kilométeres hatósugarat.

Léteznek persze olyan házi használatra tervezett szívattyúk, amelyek az otthoni gázvezetékbõl megtankolják a kocsit, egy pár elenyészõ hátrány mellett: a folyamat 8-10 órát vesz igénybe, a szívattyú pár ezer euro...

Mindkét rendszer elõnye az olcsó üzemeltetés és a környezetkimélõ autózás. A motorolaj többet tart, nem hígul fel benzinnel.

A fenneb leírtak  tudatában, mindenki a zsebének megfelelõen kimélheti a bolygót meg a zsebét.

• Előző
• Tovább